felbukkanás dec.28.
2011 december 28. | Szerző: andrea8
Először is bocsánatkéréssel kell kezdenem.
Elnézést kérek mindenkitől, aki kíváncsi volt rám, és látogatta a blogomat! Csak gondoltam adok életjelet.
Sok minden történt azóta,hogy itt jártam.Főleg szívügyek terén.Sok randin vagyok túl, sok csalódáson is. Nagyon nagy változás kell az életemben, de nagyon nehéz elindulni az úton, de meg kell tennem, mert úgy érzem megfulladok.De merre menjek????????
Jövök még és írok ide, pasikról főleg………………
március 29. kedd
2011 március 29. | Szerző: andrea8
Régen írtam már, sűrű időszak ez a tavasz. Megkezdtem a kertészkedést és még mindig van mit pakolni a házban. Talán végre elmondhatjuk, hogy megérkezett a várva-várt tavasz, még hideg van otthon, de remélem hamarosan hazaérkezem minden szempontból.:)
Ma sajnos temetésre kell mennem, a tesóm pasijának az apukájáéra. Idős volt és beteg, párszor ha találkoztunk, igazából nem is ismertem, de szívből sajnálom és nem tudom, hogy fogom érezni ott magam, nem akarok sírni, bár biztos a saját emlékeim lesznek ott velem, nem szégyellem a könnyeim senki előtt, ha így lesz, nem fogok senkinek megfelelni, épp ezt tanulom most, a megfelelési kényszeremet végre lerázni magamról. Ezért is járok jógázni, a második alkalom után csodásan éreztem magam, jókedvem lett, mosolyogtam, aztán történt valami a harmadik órámon jött egy fiú és egy lány. Az oktató sem ismerte őket, de ők már nem kezdők, hát nem tudom, a csaj kétszer is elröhögte magát, magamon is meglepődtem, ugyanis felháborított, nem éreztem magamat jól, valahogy nem jó energiákat érzékeltem, nem hogy feltöltődtem, lemerített lelkileg. Aztán az óra végén el kell mondani, hogy milyen érzeteink vannak, nem akartam válaszolni, már nem is tudom mit nyögtem ki, de menni akartam onnan gyorsan, bementem az öltözőbe és egyszercsak sírást hallottam, sebesen öltöztem, néma csend, nevetést hallok, ezt nem hiszem el, mi a franc van odakint? Végre kilépek, az oktatóm már felöltözve, a pár meg a terem közepén összefonódva állnak. Nem értettem. Aztán elköszöntem és sebesen elhúztam, az oktató mondja, hogy felkísér, hátha zárva az ajtó, nem volt, mondtam, hogy szia, jövő héten jövök, erre kisiet utánam az utcára, hogy várjak szeretne beszélni velem. Ott állunk a sötétben és buddha mosollyal kérdezi, ugye nem ijedtem meg semmitől? Mi vaaaan? Mert szerinte ők / mármint a csaj és a srác / el vannak szállva maguktól, de ez engem ne ijesszen, ne akarjak senkinek megfelelni, csak végezzem úgy ahogy nekem jól esik. Mondtam, hogy jó, elmondtam, hogy a múltkori után milyen jól éreztem magam. Még váltottunk pár szót de én már nagyon akartam menni. Szerintem érezte rajtam, hogy most valami nem stimmelt nálam, az tuti, a múltkor is mondta, hogy sokkal nyugodtabb voltam. Úristen ez belém lát:))) Megyek a héten és kíváncsi vagyok, most milyen lesz.
A hétvégén megbeszéltem egy sráccal aki már tavaly is segített Apa cuccait elrendezni, hogy nem-e tudna megint segíteni, mert van még bőven cucc. Vasárnap eljött, megnézte, megbeszéltük majd rám csörög mikor ér rá. Meglepődött, milyen csini vagyok, kérdezte randira készülök én meg poénból mondtam, nem, rád vártam, mosolygott. Egyébként mindig így öltözködöm, de ő csak játszósba látott, mert hát garázst pakolni nem kiskosztümben szoktam:)) Bár ő már akkor is megemlítette, hogy nem utasítana vissza, ezen csak mosolyogtam, van akinek tetszem macinaciban is, éljen. Hozzáteszem csak kacérkodom kicsit, jót tesz az önbizalmamnak és ő sem veszi komolyan, kell ilyen is:))
március 12. szombat
2011 március 12. | Szerző: andrea8
Hosszú hétvége???Jaj nekem egy sima hétvége is hosszú, így egyedül. Na mindegy. Írtam egy új cv-t és már a héten elküldtem egy álláshirdetésre, igaz csak négyórás, de kell a pénz és itt van a városban, ráadásul ismerem is, na írtam e-mailt elküldtem és vártam. Válasz semmi. Én ezt nem értem, hogy van az, hogy meghírdetnek valamit e-mail elérhetőséget adnak, legalább annyira méltathatnának, hogy kösz nem. Na én nem hagytam annyiban, egy karriertanácsadó javasolta, hogy ha nem válaszolnak nyugodtan lehet érdeklődni telefonon, hogy megkapták-e stb. Felhívtam, megjegyzem mobilszám, kicsöng, nem veszik fel. Délután újra, kicsöng, kinyomják. Könyörgöm milyen világban élünk. Egy választ mindenki megérdemel ha pozitív,ha negatív, nem? Üzenem ezt a pasiknak is, na de egy cég ami állást hirdet, szóval…..de minek húzom magam ilyeneken fel? Talán azért, mert szeretem a korrekt dolgokat, az egyenes beszédet. És még kérdezik miért nem találsz munkát, pasit……………vagy én tényleg csak ilyeneket fogok ki, nem vagyok jó helyen:))) Azt írta a horoszkópom, hogy ma vigyázzak mit kívánok, mert az teljesül, apróságokon már tegnap észrevettem, sőt…én már régebben írtam listát arról, hogy milyen terveim vannak és mit szeretnék, ez állítólag segít ha leírja az ember. Mindet itt nem írom le, de akkor megragadom az alkalmat és a legfontosabbakat leírom: egy kölcsönös szerelmet egy jóképű pasival és egy jó állást, amit szeretek csinálni……………még sorolhatnám, de ebből indul ki a többi kívánság, szeretném ha megvalósulna, már csak azért is mert nem megvalósíthatatlan dolgok ezek. Ugye nem kérek sokat, csak hogy szeressenek és én is viszont szeressek.
Ma úgy terveztem, hogy ha már ilyen jó az idő és mindenki a párjával és a családjával kirándul amire én nem vagyok kíváncsi, szóval itt az idő kicsit rendbe tenni a kertet, na nem nagy dolgokat, csak ezt-azt. A kertem meghálálja a gondoskodást, örömömet lelem benne és ez jó. Meg vár egy könyv is, már régóta terveztem elolvasni, itt az ideje.
Mindenkinek boldog, mosolygós hétvégét kívánok, annak is aki dolgozik! Ja és teljesüljenek a kívánságaink…..mert megérdemeljük!:))))))
március 4. péntek
2011 március 4. | Szerző: andrea8
Ez a kérdés-válasz tegnap este hangzott el egy alagsori helyiségben egy nagyon jóképű,tökéletes testű pasi és köztem.:) Mielőtt bárki bármit gondol, a pasi egy jógaoktató én pedig a tanítványa vagy mi a szösz. Tegnap este volt az első jóga órám. Hááááát nem tudom. Nagyon nehéznek találtam, mármint az ellazulást és a belső érzetek megélését. Mondta, hogy a legjobb helyen vagy, hogy megtanulj lazítani és elűzni a gondolatokat, meditálni. Jó hát meg kell hagyni a pasi jól néz ki, de nem néztem rá úgy, egyébként azt hiszem otthon mosolyog a felesége a gyerekükkel, nem ezért mentem, önbizalmat szerezni, lazábbnak, fesztelenebbnek lenni. Szerintem megyek még, de nem minden héten, azért anyagi vonzata is van a dolognak. Itt valamelyik blogon olvastam egy citromkúrát és most azt csinálom, ma van a hetedik nap, kitartó vagyok végigcsinálom, szeretem a citromot nagyon, de azért kicsit rossz így töményen ekkora mennyiség, de elviselhető. Csak jöjjön már a tavasz végreeeeee!:)))
február 15. kedd
2011 február 15. | Szerző: andrea8
Így van. Várom a tavaszt, az újjászületését a természetnek és talán az életnek is. Az enyémnek. Ennek első lépése a külsőm megújítása. Aztán jöhet a többi is. De most még elég hideg van és nehéz elhinni, hogy lesz jó idő, de bizakodom, hogy hamarosan. A kétlakiság már eléggé elviselhetetlen, a napokban huncut dolgok jártak a fejemben, kéne már valami “őrültséget” csinálni, persze jó értelemben, nna..:)) csak úgy, élni, jól érezni magamat. Most újraolvasom Horváth Gergely könyvét, annyira szeretem, sok-sok gondolat ami újra elindult bennem a könyv hatására, leírhatatlanul jó. Úgy elmesélném élőszóban valakinek/!/ hogy nézd, ez vagyok én, bennem ezek a dolgok kavarognak és még sok minden más…
február 9. szerda
2011 február 9. | Szerző: andrea8
” Most múlik pontosan, engedem hadd menjen, szaladjon kifelé belőlem…..nem vagyok jó helyen, nem vagy való nekem…azóta szüntelen őt látom mindenhol….”
Na ez pontosan így van. Kb. egy hete azért könyörgöm az égiekhez, hogy űzzék ki a fejemből ezt a széltolót. De nekem minden olyan nehezen megy, az elengedés, főleg akit kedvelek. De rajta vagyok a témán és tulajdonképpen nem is értem miért van ez, mert tényleg jobb ez így, az eszem megértette, de a szívem még nem, az keményebb dió….de majd elmúlik ez is, mint minden más.
január 31. hétfő
2011 január 31. | Szerző: andrea8
Én már megőrülök.Tegnap este chaten rám írt egy régi osztálytársam, általános alsó óta nem találkoztunk, teszem hozzá hál’ a jó égnek. Ez a srác nagyon gáááz. Bunkó nem vagyok így persze illedelmesen köszöntem és nagyon diplomatikusan írtam. Ő meg azonnal letámadott, hárítottam, hogy a pasim / ugye aki nincs / nem örülne neki stb. nem értette meg és folyamatosan nyomta.Sikerült kilépnem, de éreztem ezzel nem lesz vége. Jól sejtettem, csak tudnám, hogy a lottószámokat miért nem érzem így meg:) na éjszaka írt üzenetet, a telefonszámával, msn címével stb.-vel folyamatosan kedvesemnek hív. Hülyét kapok, komolyan. Aztán ma hozzászólt az egyik képemhez, majd sürgős e-mailt írt délután, ezt nem hiszem el. Persze tele helyesírási hibával amit annyira utálok, na mindegy gondoltam helyre teszem én ezt, megírtam neki, hogy nem szeretnék vele sehova menni. De szerintem ezt sem fogta fel. Miért találnak meg ezek a ……
Persze Z nem tud jelentkezni, jó-jó tudom nem is fog. Hétvégén már kicsit jobb kedvem volt, mert végre sikerült írnom, na nem blogot, hanem úgy papírra, szeretem csinálni, megnyugtat, kijön belőlem ilyenkor sok minden. De azért még sokszor a fejemben van és ha belépek a közösségire szétesek újra. Talán már nem is az bánt, hogy mi nem, csak inkább ez a lerendezés, hogy eltűnik és kész. Mindenki amennyit érdemel, igaz? Úgy tűnik én ennyit érdemlek. Olyan sok mindent szerettem volna mondani neki, talán már sohasem tudom ezeket megosztani vele. Most milyen jó lenne egy pasi széles vállával mellettem állna és “megvédene” a hülyéktől, persze meg tudom magam védeni, csak hát ugye az olyan megnyugtató. Hiányoznak a “szép jó reggelt kis levelei”….hajaj, tudom nem jöttem be neki és kész, de azért kiváncsi lettem volna a véleményére, nekem a nyílt őszinteség sokkal kevésbé fáj, mint ez a lelépés. Csak a saját benyomásaim alapján ítélem meg az embereket és lehet, hogy nekem csak egy diplomám van és nem beszélek nyelveket és nincs hatalmas baráti köröm és platinaszőke szexbomba se vagyok, de szerintem kedves, csinos nő vagyok akit lehet szeretni. Én ilyen vagyok, és nem szeretem ha ismeretlenül pálcát törnek felettem, de még valaki egy órát beszél velem akkor se ismer meg teljesen, ehhez több idő kell.
És már a keresztanyámtól is teljesen ki vagyok. Már jöhetne a tavasz, mert nem sokáig bírom. Komolyan hihetetlen, annyira leszívja az energiáimat és bombáz ezzel a negatív aurával, elképesztő. És persze az is, hogy nem tudok felülemelkedni rajta. Pedig igyekszem. Kevés. Ez van.
Lementem volna a partra futni, de tiszta jég az egész, és nagyon hideg van, pedig most jó lenni levezetni a feszültséget, vagy inkább inni kéne valamit?:)
január 28. péntek
2011 január 28. | Szerző: andrea8
Na ez is meg volt. Ez a születésnapom is ugyanolyan érdektelen volt mint a tavalyi. Gyorsan lezavartuk és kész. Bár az én hangulatom se túl jó, de ez a szülinap …………….pocsééék. Most egyedül leszek, ja bocs nem egy kis merlot társaságában. Jó lesz.
január 17. hétfő
2011 január 17. | Szerző: andrea8
Micsoda hétvége volt! Jó. Sőt, nagggggyon jó! Ugye a tesóm itt aludt péntek, szombat este. Szombaton kis shopping, úgy ráérősen, este meg moziban voltunk. Közben Z írt kérdezte, hogy telik a hétvégém, írtam, hogy moziba indulunk épp. Mozi után este már várt egy újabb üzenet, akkor vasárnap jön. Hurrrá! Aztán még neki álltunk borozni, kissé becsíptem. Mostanában alig eszem valamit. Vasárnap reggel újabb üzenet, hogy akkor biztos ott ahol megbeszéltük. Hamar elment a nap, nem paráztam, csak lazán. Délután szépen sminkelek, amikor is a tükörben meglátom volt pasi szüleit sétálni az utcánkban, na ez kicsit meglepett, mindegy, egyáltalán nem érdekelt.Este fél hétre beszéltük meg az előtt a bizonyos kávézó előtt, ami itt már sokat szerepelt. Két percet késtem, direkt 🙂 ő már ott volt, kiszállt a kocsiból, ahogy meglátott, kezet fogtunk és bemutatkozott és két puszi:) Bementünk a kávézóba, voltak egy páran fiatalok. Kávét ittunk, neki még egész éjjel tanulnia kell, kell a koffein. Olyan jóképű, olyan a teste……….egész végig mosolygott, folyamatosan egymás szemébe néztünk, sok minden hasonlóan történt az életünkben, beszélgettünk, egy óra múlva kérdezte nem gond ha megyünk, mert muszáj tanulnia. Persze. A pincér pasi jó éjszakát kívánt nekünk fél nyolckor, ja csak szeretnénk:) Előre engedett az ajtóban. Azt mondta mindenképpen haza szeretne kísérni, nehogy bajom essen. Olvadok még most is. Aztán a házig kísért és azt mondta, hogy jó volt és reméli, hogy találkozunk és valami olyat is említett, hogy vizsga után. Mondtam, hogy várom. Két puszi és édes álmokat kívánt. Ahogy beléptem az ajtón belém hasított, basszus nem cseréltünk számot, tök idióóóóta vagyok. Bár ugye ő sem kérte el. Most kíváncsi vagyok mikor fog reagálni, ugyanis van pár felület ahol elér. Várom,várom nagyon.
Ma reggel láttam kávézós pasit, megölelte a feleségét, fura, hogy az univerzum milyen jó forgatókönyvíró, nem mondhatom, hogy kicsit sem érintett meg a dolog, de jobb ez így, talán azért kaptam, hogy most már könnyebben menjen a felejtés. Azért még köszönt és láttam a feleségét sokkal csinosabb, mint a képeken. Jelek, folyamatosan kapom ezeket. De nem érdekel, Z-re koncentrálok és remélem ő is rám:))))
dec.30.péntek
2011 december 30. | Szerző: andrea8
Írok,írok,írok most……….
Rég írtam magamról, nem tudom van-e valaki akit érdekel, nem baj ha nem. Kiírni magamból mindent.Visszaolvastam magam, hajaj az már nagyon a múlt. Kezdem ott, hogy nyáron egy régi osztálytársam keresett meg az egyik közösségin, szóval leveleztünk, ő most külföldön él és nagyon oda van értem, állítólag ez régen is így volt, ja persze, na mindegy ment a szöveg, majd benyögi valamikor decemberbe jön haza és ha meglát becsomagol a bőröndbe és visz.Na mondom neki ehhez nekem is lesz pár szavam, de erre nem lesz alkalmam, mert kedves barátunk se szó-se beszéd lelépett, azóta se hallottam felőle, hozzáteszem hál’istennek.
Közben randiztam egy régi ismerős pasival, sajnos eléggé beleszédültem, nem kellett volna, Z egy jéghegy, olyan falak vannak körülötte,párszor bevertem a fejemet. Több szót ez most nem érdemel.
Z után nem akartam pasit látni, ápolgattam a lelkemet, elég hosszan nyúztuk egymást, megszenvedtem rendesen. Aztán mégis úgy döntöttem regisztrálok egy közösségi társkeresőjén. Igazából nem kerestem senkit, engem viszont annál többen kerestek, volt napi 20-30 érdeklődő is. Talán két nap után egy délelőtt jött egy üzenetem egy pasitól, hogy ma a városunkban van, ráérek-e egy kicsit. Visszaírtam, hogy hát ilyet én nem szoktam csinálni, de ráérek, találkozhatunk. Nagy nehezen egyeztettünk, találkoztunk beültünk egy kávézóba, olyan zavarbaejtően tudott rám nézni, 20 percet tudtunk beszélni, mennie kellett, még ugye munka közben van. A kávézó előtt kapok két puszit és elnézést kér a rövid találkozóért, megígéri kárpótolni fog. Ja persze, gondolom, olyan mint a többi pasi. Mindegy, igazából Z után most teljesen lazán akarom venni a dolgokat. Csak semmi görcs, akarat. Lazán. Na ez annyira nem én vagyok, de azért megpróbálom. Még a teljes nevét se tudom. B másnap délelőtt dob egy sms-t, rövid: csók a városunkból. Na neeee, szélesre szalad a vigyor a számon. Írom neki, hogy valami kárpótlást ígért, vad sms-ezésbe kezdtünk. Ma ráér írja egy óra múlva nálunk lesz, még felhív hova jöjjön. Délután jön Ő. A pasi. Beülök a kocsijába, leautókázunk a partra, nem akar beszélni, csak csókolni.Hosszan. Hevesen egymásnak esünk, vagy egy órát csókolózunk, faljuk egymást. Nem akar, de mennie kell, vissza Pestre.Csókkal válunk el. Fél óra múlva sms-t kapok tőle.Vigyorgok. Végre. Olyan régóta. Jön ez a pasi és kihozza belőlem a vadmacskát………folyt.köv
Oldal ajánlása emailben
X