Esős hétfői napon…
2012 május 7. | Szerző: andrea8
Ez a hideg, esős nap engem is lehűtött végre. 🙂 A múltkori bejegyzésem kicsit dühösre sikeredett, elnézést azoktól akik olvasták. Van ilyen is, amikor kicsit besokall az ember lánya és kiszalad belőlem ez-az. Mostanában több dolog is történt velem. Az egyik, hogy egy régi ismerősöm keresett meg közösségin, mivel kint él külföldön, épp itthon volt és találkoztunk. Épp aznapra már megbeszéltem egy randit egy sráccal / jaj nem kellett volna / lemondani nem tudtam, így nagy nehezen, de összeegyeztettem. Napfényes szombat. Kávéztunk, beszélgettünk, mesélt, hogy él kint. Majd ugyebár elmondta, hogy ő engem nagyon-nagyon régen is, de..mindegy hosszú. Nem is értettem, olyan váratlanul toppant be az életembe. Lementünk a partra sétálni, beszélgettünk, ránk sötétedett. Csókolóztunk, úgy ölelt, mint aki soha nem akar elengedni. Felmentünk hozzám, megmasszírozta a hátamat, csókcsata, beszélgettünk, semmi több 🙂 hajnalban hazament, találkoztunk még vasárnap is mielőtt elindul. A parton kézenfogva csókolózva. Elbúcsúztunk. Aztán jött az őrlődés. Szerette volna, ha kimegyek hozzá és együtt élünk kint. Én nem szeretnék kint élni, ahol ő van pláne nem. Nyelvet se beszélem és tulajdonképpen nem is ismerjük egymást, annyi mindent kéne éreznem, de nem érzem, csak, hogy kedvelem őt és igazán figyelmes férfi. Chateltünk és mondta, hogy szeretné ha tudnék választ adni. Hajajajjjj. Amitől féltem bekövetkezett, egy hét után teljesen megváltozott, úgy és olyanokat írt, ami nagyon bántott, ja hát a sértett férfi ego veszélyes tud lenni…mindegy szombat este lezártuk és fájt. Mert ugye fájdalmat okozni fáj. Nem akartam őt bántani, de úgy éreztem sokszor elbeszélünk egymás mellett és elég kevés a közös, főleg látásmód. Aztán vasárnap chateltem V.-vel, és olyan jólesett. Rájöttem, hogy jól döntöttem, mert mennyire nem értjük meg egymást és ez így van jól. V-t bírom nagyon, mondta, hogy jön haza és üljünk be kávézni valamikor, remélem összejön, mert már a múltkor se tudtuk összeegyeztetni sajnos. Ő is kint dolgozik. Ez van.
Na és a másik. Múlt csütörtökön megbeszéltem a jógaoktatóval, hogy leülünk kicsit beszélni. Felkavart. Ott ültem és beszéltem B-ről. És elsírtam magam. Rájöttem még mindig milyen fontos Ő nekem. Tudom nem ismerem őt és ez csak egy ilyen laza flört volt, ami még a mai napig is….szóval nehéz ám amikor találkozol egy olyan pasival ,aki pont úgy és olyan és erről nem is tudok most írni, mert nem is lehet. Jó-jó vessétek rám a köveket, de ez van………..
Na most aztán…
2012 május 5. | Szerző: andrea8
Nos le kell írnom valamit. Soha egyetlen férfitól sem vártam, hogy megmentsen, hogy irányítsa az életemet. NEM. Olyan nagy dolog az, hogy valaki társat szeretne maga mellé? Nem hiszem. Én kérem szépen 29 éves elmúltam, sok mindenen keresztül mentem, kaptam pofonokat és felálltam mindig, nem kell engem megmenteni, csak elfogadni. Én megtaláltam önmagam. Lehet, hogy ez egy bátor kijelentés, de így van./ persze az ember folyamatosan fejlődik / Vannak dolgok amiket szeretek és boldog vagyok tőlük, vannak emberek akik fontosak és tudom, hogy ők is kedvelnek és van egy hely ahová rendszeresen járok, jógázni és mindig várnak és bármi bajom van mehetek. Hobbik, szenvedélyek, vágyak, tervek és célok. Ezek mind megvannak nekem, csak épp egy társam nincs. Én a jin-jang jelben hiszek, úgy kerek egész, férfi és nő. Együtt kerek. És ez nem függés és görcsös akarás, ez a világ legszebb és legcsodálatosabb dolga, hogy ha találsz valakit akivel egy kerek egészet alkothatsz.
Ápr.16. hétfő, de nagyon….
2012 április 16. | Szerző: andrea8
Ma reggel új reményekkel ébredtem. Nem történt semmi, ezek csak érzések. Minden reggel új reménysugár, délutánra már csökken a kedv és este már úgy fekszem le, hogy várom a következő reggelt. Na majd holnap.
Dacoltam ma a hideg széllel, majd szétfagytam, a parton két vadkacsa topog : fiú-lány, a háztetőn két galamb / azt nem tudom milyen neműek / párban vannak ez a lényeg. Még ők is, na puff neki. Ma megállapítottam, hogy mennyire figyelek és fülelek. Megyek az utcán, egy magánkórház előtt egy öltönyös pasi mondja a párjának: vigyázz magadra. Morzsoltam ezt a két szót, vigyázz magadra, a hanglejtés, a hangsúly fontos ebben a két szóban. Mi van benne? Aggódás, féltés, szeretet, na igen nem mindegy ki mondja. Múltkor a boltban célirányosan indultam a keresett termék felé, rám pillant egy srác, majd zavartan beledob valamit a kosarába, elmegyek mellette, egy doboz óvszert vett, óhatatlanul elmosolyodtam, egy darabig még ott ácsingózott, lehet még válogat kicsit, és az jutott az eszembe neki lehet kínos én meg arra gondoltam, ohh valaki ma jót fog szerelmeskedni, csak irigy vagyok, mi. 🙂 Figyelmesen járok és sok jó kis történetet szívok magamba, amit aztán szépen tova is kell engedni. 🙂 Érdekes ez a világ, csak jó szemüvegen keresztül kell nézni. 🙂
még itt vagyok és írok….ápr.15.
2012 április 15. | Szerző: andrea8
De jól esett ezeket leírni. Nem szabad elfojtani semmit,na 🙂 Tegnap este ittam egy kis unicumot aztán bezuhantam az ágyba, hajnalban szomjúságra és magányra ébredtem, meg valami madárcsivitelésre, visszavonhatatlanul elkezdődött valami amit tavasznak hívnak. Fekszem az ágyban és jár az agyam, jaj nee, már megint, én és a gondolataim veszélyes kombináció vagyunk 🙂 Szóval Müller Pétertől olvastam, hogy a szeretetlen környezet lefokozza az embert. Na akkor én már nagyon a béka feneke alatt járhatok. De miért ilyen nehéz ebben a világban szeretetet kapni? Vagy honnan van bennem ennyi erő még? Magam se értem, bár igyekszem. Mindig csak ezek a kérdések! De hol vannak a válaszok?
Mint általában sokan, a kozmetikus is feltette a klasszik kérdést: miért nincs pasid? Olyan helyes lány vagy. Jaj hát igazán köszönöm-a májfoltjaim is jót kacagtak az arcomon- de erre én sem tudok válaszolni. Vagy lehet, hogy tudnék de annyi karakter itt nincs. 🙂 Most nézem, hogy a régi bejegyzéseim is eltűntek, de annyira nem értek én ehhez grrr. Lehet ez is egy jel, hogy tiszta lappal indulhasson az ember 🙂 húznk egy vonalat, ez volt, elmúlt, legyen valami új, valami merőben jobb. Mondjuk amennyi rosszat kaptam már az élettől, megérdemelnék egy kis jót. Nemrég olvastam újra a kedvenc könyvemet, amin jót röhögök és néha sírok. Van benne egy rész ami nagyon megható, mondjuk én órákat vagyok képes pityeregni ezen : valami ilyesmi :”…félek Mami…nem vagyok én bátor Mami, csak úgy teszek…Mami, Te már biztosan pertuba vagy a Jóistennel. Szólj Neki, kérlek, hogy kell valaki mellém végre, hogy ne féljek. Megérdemlem, mondd meg neki Te is, légyszíves, mert ki bírtam amit ki kellett. “/ Rácz Zsuzsa/ Így van ez. És én már nem csak a Mamámnak, de a Papámnak és az Apukámnak is címezhetném ezt. Na jó abbahagyom a panaszkodást. Nem áll az nekem jól! 🙂 A következő bejegyzésem már remélem több pozitívumot tartogat. Majd meglátjuk. 🙂
április 15. vasárnap
2012 április 15. | Szerző: andrea8
Egy Charlie dallal kell kezdenem ezt a bejegyzést, amit otthon csutkán hallgatok és teli torokból énekelek, gondolom a szomszédaim örülnek neki 🙂
” Annyi minden történt, annyi minden változott, de ha lehetne még visszahoznék pár napot………” Olyan sok minden változott meg bennem mostanában, úgy érzem el kell innen szakadnom…de ne szaladjak előre…a háziorvos szerint vérszegény vagyok..szerintem semmi bajom, teljesen jól érzem magam, csak a vesémbe nyilall bele néha a fájdalom, de kezdem azt hinni ez pszichoszomatikus már, a vese a párkapcsolatot szimbolizálja..no comment..szóval februárban a doki hasi ultrahangon egy folyadékkal teli cisztát talált, én meg folyamatosan bőgtem az asztalon, kérdezi akarok-e gyereket, mivel üvölteni nem volt erőm, könnyek között hüppögve mondom, hogy persze majd szeretnék, nyilván..áhhh, szóval elküldött nőgyógyászhoz, sikerült a magándokihoz bejutnom még aznap, síkideg voltam, szerencsére összefutottam a legkedvesebb szomszédommal, akivel jógázni járok és beszélgettünk, és mondta, hogy mi kell már hogy észre vedd, hogy változtatni kell, őszinte, de igaza van, persze mondta hogy szóljak, hogy mi volt és említette, hogy menjek jógázni, kapok ott energiát…ja az már jó lenne…nos a nőgyógyi majd fél óráig nyoszorgatott, miközben feküdtem ott hanyatt, arra gondoltam Istenem, Apa segítsetek, nem lehet semmi bajom, majd a doki zökkentett ki a mantrámból, széttárt lábakkal fekszem még mindig erre ő, nem is látszik, hogy vérszegény vagyok, mondom én ugye…:) na a lényeg semmilyen cisztám nincs, teljesen rendben vagyok, a legördülő kő a szívemről akkora zajt vert a csendes tóparti magánrendelőbe, hogy csak na…és későbbi rákszűrés eredménye is negatív….hurrá.. de még aznap volt ám nagy meglepetés B. írt egy üzenetet, rövid, tömör : csók baba. Kész. Padló. Na ne mááár. Most? Mert? Mi van? Pont ebben a helyzetben? Megérzés? Véletlen? Sors? Ááá, nem csak ő ilyen. Ennek már vége. Szóval a háziorvos, aki egy barom, sikerült megkedvelnünk egymást / negatív értelemben / vénásan adott vasat 5 hétig. Kezdődött, hogy nem tud vénát szúrni, miután szétcseszte a vénáimat, beadta izomba a kézfejembe. Kész. 5 hétig jártam hozzá és most végre vége. Bár kért kontroll vérvételt, nem tudom el-e megyek. SEMMI BAJOM. Kivéve azt, hogy egyedül vagyok és sokszor szomorú és magányos. Péntek 13-a nekem ha nem is szerencsés, de megvilágosodást hozó volt. Felhívtam délután a kozmetikust, hogy időpontot kérjek errő mondja, ugorj le kicsim most van ideje lemondta valaki. Na ez nekem az örök szerelem, a kozmetika. Dolgoztam ott még hamvas fiatalkoromba, imádtam, ott érzem jól magam, mindig is ez érdekelt, totál lázba jöttem ettől, egész délután ott voltam. Imádás. Hazajöttem és nem tudtam elmondani senkinek…szombaton találkoztam a tesómmal..neki sem, nincs időnk beszélgetni…ez baj. Nagyon fáj. De ez van. A nagynénémmel való kapcsolatomat már nem is említem. El kell fogadnom, hogy mennyire különbözőek vagyunk, mintha nem is egy vérből lennénk. Mintha én egy idegen lennék, aztán eszembe jut Apa és hogy mi azért egy húron pendültünk, ő azért belevaló volt és érzelmei is voltak, az ő öröksége az is, hogy még a hajléktalanok is csókolomot kösszönek, ezen mindig mosolygok, bár néha kellemetlen, de olyan emberi. Apának köszönhetem azt aki lettem,-köszi Apa- úgy féltett itt hagyni, a halálos ágyán is láttam a szemén-kicsi én félek, hogy nem látlak többé- Apa ne félj én itt vagyok mindig- és így is volt fél évet éltem vele a kórházba-mindegy ez most csak eszembe jutott. Szóval Ő tudta, hogy én nem tartozom a nagynéném és a tesóm közé. De akkor hova? Ezt kell megtalálnom. Megyek az utcán és néha olyan idegen és unalmas minden. Utálom az utcát és a házunk se jelent már semmit. Meg kellett tanulnom, hogy ne tárgyakhoz kötödjünk, hanem emlékekhez. Nehéz. De egyedül nem fogom vállalni ezeket a terheket. Mást akarok. Valami nagyon mást.
Jaj és még nem is említettem kávézós pasi feleségéhez kellett mennem állásinterjúra. Húúúú. Kész. És még mondja valaki, hogy nincsenek véletlenek. Pont össze is futottunk kávézós pasival aznap, mikor ez kiderült, majd elájultam ott az utcán 🙂 aztán felhívtam a feleségét időpont egyeztetés miatt, gyomorideg aznapra elkönyvelve. Reggel nyolc, ott voltam, na szembenézek én veled, gondoltam, én a hős. 🙂 Persze az állás nagy kamu volt, mindegy mi, ez most nem lényeges. Érdekes viszont az, hogy nem éreztem semmit, az a nő egy jéghegy, mondjuk egy csinoska jéghegy, de semmi több. Kíváncsi is voltam rá, milyen a nő. A pénz, kávézós pasi pénze, na az látszik rajta más nem. Könnyedén hazaballagtam- kaptam pár önbizalomerősítő pillantást -és ittam egy kávét. Ugyan munkám nem lett, de szembenéztem magammal is. Még jövök. 🙂
február 15. szerda
2012 február 15. | Szerző: andrea8
Alig találtam ide! Minden változik és én ezt már nem tudom követni! Olyan sok blogot olvastam itt, de most azt se tudom hol keressem őket.
Olyan sok minden történik velem mostanában és régóta készülök írni, de valahogy nem ment. Szóval kicsit már jobb egészségileg a helyzet.Voltam orvosnál és az első kérdése : nem lehetek terhes? Jaj ne máááár.NEM. Meg se vizsgált, bár sikerült megnevettetnem, hát ez van. Mondta nyugodjak meg! Jó köszi, úgy elég nehéz ha fáj az ember veséje és azt se tudja mi ez.
Valentin napon randiztam egy sráccal, hááát…beszélgettünk, na mi nagyon nem vagyunk összeillők, nem is az estem, nem tudom miért mondtam igent, mindegy jobb dolgom nem volt 🙂
Munka: ígértek egy nagyon jó állást, vagyis egy ismerősünk beajánlott. Csakhogy regisztrált munkanélküli kell, de mivel csak most jelentkeztem be, lehet ez nem megfelelő, mivel közalkalmazotti a dolog. BONYOLULT. Még leírni is. Na ma reggel bementem a munkaügyibe, hogy küldjék már el a z önéletrajzomat az állásra, erre azt mondják már betelt és már nem lehet jelentkezni. Na szóval ma ettől van már gyomorgörcsöm és tudnék ordítani.
De nem teszem. Igyekszem higgadt maradni. Bár nem könnyű.
jan. 30. hétfő
2012 január 30. | Szerző: andrea8
Így van. Nem vagyok jól. Valami nem stimmel. Vagyis tudom mi. Beteg vagyok. Ráz a hideg, fáj a vesém. Igen volt egy-valószínű-vesegyulladásom. Vagy van,vagy múlóban. Nem tudom.
Szilveszter óta nem írtam.
Január elején volt egy egyéjszakás kalandom és másnaptól elkezdődött a kálváriám. Nem vagyok rá büszke. Ez van. Esendő, vágyódó nő vagyok. Ezen nincs mit szépíteni. Nem szaporítom a szót, khívtuk az ügyeletet, 40 fokos láz, antibiotikum kúra. Szenvedtem. Ráadásul rászorultam a nagynénémre, aki egy antinő, anyai érzések nélkül. Így még rosszabb egy betegség amikor nem azt a törődést kapod, ami jólesne. Tegnap is itt sírtam, hogy ráz a hideg és fáj picit a derekam, erre ő nem lehet semmi bajom, annak a gyógyszernek hatnia kellett. Estére hőemelkedésem lett. Reggel viszont semmi. El kell mennem az orvoshoz, ha ellátnak. Már nem hallgatok senkire. Negatív volt legutóbb a vizelet vizsgálat, akkor mi a fene lehet ez??? Már néha azt se tudom,mit érzek. Olyan ritkán vagyok beteg, ilyen komoly meg…..áhh. Most először féltem magam. Kedvem is olyan rossz, semmit nem akarok csinálni, olyan rossz ez a hideg, szinte egész nap a lakásban vagyok. Én nem vagyok ilyen. Össze kell szedni magam!!!!! De most nem könnyű.Most megint azt érzem nagyon egyedül vagyok. Remélem a következő bejegyzésem már pozitívabb lesz és arról számolhatok be, hogy jól vagyok, újra a régiandi.
dec. 31. szombat
2011 december 31. | Szerző: andrea8
Mindenkinek kívánok Boldogabb Új Évet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
még mindig dec.30. péntek
2011 december 30. | Szerző: andrea8
Na akkor folytatom, hogy utolérjem magam. Szóval ott tartottam, hogy a második találkozó B-vel csókcsatába fulladt.Aztán üzeneteket váltottunk hétvégén, / ja még novembert írunk ekkor / vasárnap meccsen volt, kérdeztem tőle mi lett az eredmény, visszaírja, hogy kikaptak, megígértem, hogy ha jön hétfőn megvígasztalom, nahát ennek nagyon örült. Hétfő délelőtt- mivel ugye újra keresztanyámnál lakom télen- rendet raktam, megcsináltam az ágyat stb. Na hogy ne legyen egyszerű a sztori, napközben a keresztanyám hazajött a vízvezetékszerelőkkel, neki álltak szétverni a fürdőszobát.Nem hiszem eeeeel.Tiszta ideg voltam, láttam, hogy észreveszi a szobát, nem szólt semmit. Szerencsére hamar elhúzott mindenki, így tiszta volt a terep. Nem igaz, ha nyár lenne ugye, senki nem zavarhatna otthon.Szóval jött B. és egymásnak estünk, ő imádott és én is imádtam őt. 1 órája volt mennie kellett.Mondta jön csütörtökön, este még üzenetváltás. Vigyorgás. Jött csütörtökön újra az ágyban kötöttünk ki, majd elmentünk kávézni és rohant Pestre. Péntek reggel félig kómásan a keresztanyám nekem támadt és eltorzult fejjel követelte hogy mondjam meg kik jártak nála vendégségben. Én teljesen nyugodtan válaszoltam, hogy senki. Erre felhívja a tesómat, és tőle is kérdezi, de vele már mézesmázoskodva beszél. Hányok tőle. Aztán délután bementem hozzá a boltba és elkezdtünk ordítozni és kikértem magamnak, hogy majdnem 30 évesen már hadd ne kelljen beszámolnom a dolgaimról, ha én nem akarok. Egyébként nem titkos,teljesen nyíltan csináljuk, csak a keresztanyámnak nincs kedvem beszámolni egy pasimról sem.
Szóval ezután még üzenetek jöttek-mentek, aztán látványosan csökkentek, most volt egy hónapja, hogy megismerkedtünk. Karácsonykor írtam neki, hogy köszönöm ezt a hónapot és hogy hiányzik, erre vissza írja édes vagyok. Kösz. Ennyi. Jó kis kaland volt, bár én most már kicsit többre vágytam volna vele, ő úgy látszik nem így gondolja, az újdonság varázsa a férfiaknál eddig tart. Hajtja a vére. De még meddig.Állandóan ő jár a fejemben, a csókja, a simogatása……….egyedül voltam karácsonykor is, és most úgy néz ki szilveszterkor is, még a keresztanyám se lesz itt, mondjuk jobb is. Jövő hétre randit beszéltem meg egy másik pasival, hááááát nem tudom. Csak B-n jár az eszem, most olvasok egy könyvet a címe: Ölelésből nem lehet ölelésbe menekülni. Ezt csak a pasik tudják.
Újabb gondolatok…
2012 május 14. | Szerző: andrea8
A hétvégén elutazott a tesóm pasija így nálam aludt a tesóm. Péntek este egy tóparti helyen voltunk koncerten, jó volt nagyon, kicsit lazítottunk végre, jó idő is volt és a part gyönyörű. Bár azért beárnyékolta a jókedvet az a tény, hogy a tesóm ismét gyanakszik a pasijára. Nos úgytűnik egy nő van a képben, ami nem meglepő nem is egyszer csalta már meg a tesómat a pasija. De a tesóm ilyen, hagyja magát átverni, nem szól semmit, nem kérdez, mert hülye. Ez talán családi vonás. Elmondtam neki a véleményemet, történetesen 10 éven keresztül néztem végig a macska-egér harcot és a pasiját is láttam azon a bizonyos csoporton, ahol én is voltam egyszer, de soha többé nem megyek. Ez a csoport azt jelenti, hogy 9-10 ember elmegy egy baromi távoli helyre egy hétvégére körbeülnek és beszélnek, mindenről. Egy pszichológus kordinálja, véleményezi. Pfff, én egyszer voltam, no comment. Mindegy nem ez a fontos, hanem a jógaoktató akivel leültünk dumálni, azt mondja nekem, hogy én szeretek szenvedni. Ja persze én imádok, na ne mááááááár, aztán kérdezte vannak-e beugrósok? Mondom akad, másnap esett le a dolog- jól van na mostanában kicsit nehezebben kapcsolok 🙂 – szóval lennél beugrós. SOHA. Ezen gondolkoztam, hogy férfiakkal nagyon szeretek beszélgetni, ők is velem, de sajnos mindig elfogultak velem kapcsolatban, és ezért nem is tudok a véleményükre adni, mert ugye ha mesélek nekik férfiakról, rögtön támadják őket. 🙂
Nos ugye írtam arról a srácról aki külfödön él és engem fűzött, na tegnap este ismét kiakasztott és végeztem vele és pont. Rájöttem iszonyúan fáraszt, humortalan és karót nyelt, egomán…stb. Jól van na, nem ő a nagybetűs férfi. És igen ha ő lett volna az nem kellene gondolkodni, kapásból rohannék. Ügy lezárva. Lehet, hogy én is ostobán viselkedtem vele, és nem kellett volna közel engedni magamhoz, sajnálom. Erről jut eszembe. Volt egy srác akivel randiztam, imádtam a stílusát igencsak jók voltunk együtt, sétáltunk a parton, a kémia is működött rendesen, sőt 🙂 nagyon tetszettem neki, nekem is ő, jót beszélgettünk, csendbe csak akkor voltunk amikor épp csókolóztunk 🙂 képzeljétek ez a pasi kinyitja a kocsi ajtót, lesegíti a kabátodat, kihúzza a széket neked és úgy tekeri a kormányt, hogy bezsongok / ez az egyik gyengepontom / vicces és megnevetettem, működne a dolog nnna, az első randi utáni napon benyögi, hogy istenien érezte magát velem és minden frankó, de nem tudna belém szeretni és inkább legyen egy szép emlék az életemben…na pffff. Na ez milyen helyzet mááár? Kész voltam.Később még többször chateltünk, aztán abbahagytuk. De ma már abszolút elfogadtam, rossz volt, de most belegondolva jobb, hogy így történt. Lett egy szép emlék..
Oldal ajánlása emailben
X