január 12. szerda
2011 január 12. | Szerző: andrea8 |
Z végre elhívott randizni, már alig várom. Egyenlőre pénteket beszéltünk meg, még alakul. Tegnap itt örömködtem, amikor a keresztanyám utálatos stílussal megkérdezte neked meg mi bajod van? Mondom semmi, mi lenne. Áhh komolyan mondom az embernek az élettől elmegy a kedve, de nem hagyom magam. Fülig ér a szám és kész. Azért sajnos vannak kételyeim, nem akarom elszúrni, túl szép ahhoz, hogy mindez velem történik meg. A tesóm azt mondta, hogy most már fejezzem ezt be, mert ez nem így van és különben is………….jó, jó de szokatlan, ennyi rossz után az ember elfelejti milyen is a jó. Nem élem bele magam / na jó csak egy picit 🙂 / inkább pozitívan akarok csalódni. Majd meglátjuk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Jaj de jó, már nagyon vártam, h végre történjen valami 🙂
Drukkolok nagyon-nagyon, és tessék pozitívan hozzáállni, ebben tesódnak igaza van!!
Hajrá, aztán várjuk a beszámolót! 🙂
Puszi
Annyira rendes Tőled, köszi:)
Megpróbálom összeszedni magam és pozítivan gondolkodni.Bár ezek után.Hááát!
Jó-jó mindig csak a jóra gondolunk, tudom!:) Majd ezt mantrázom:)Ha végre valahára találkozunk, ígérem megírom!
És még egyszer köszi!