Olyan az \u00e9letem, mintha egy mocs\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n \u00e1lln\u00e9k, beleragadtam, ebbe a ragacsos, hideg, ny\u00e1lk\u00e1s valamibe, csak \u00e1llok, pr\u00f3b\u00e1lok mozdulni. Nem megy. A l\u00e1baim nem mozdulnak, k\u00f6rbe n\u00e9zek, l\u00e1tok, a kezeim szabadok, de a l\u00e1baim egy helyben \u00e1llnak. Kegyetlen. Egy k\u00e9z kell ami megfogja az eny\u00e9met, h\u00e1t ha \u00fagy meg tudn\u00e9k mozdulni, nem kell kih\u00fazni, csak megfogni a kezemet \u00e9s tal\u00e1n megmozdulnak a l\u00e1baim.<\/p>
Hajnali f\u00e9l kett\u0151. Fel\u00e9bredek. Kint halkan kopog az es\u0151. Itt vagyok. R\u00e1m j\u00f6n a s\u00edr\u00e1s. Folyik le az arcomon a k\u00f6nny\u00e1radat. Fekszem az \u00e1gyon. Hallom a messzi t\u00e1volban egy tehervonat z\u00fag el, nem messze suhancok kiab\u00e1lnak \u00e9s az es\u0151 csak esik, esik.....vele egy\u00fctt a k\u00f6nnyeim. Lassan megnyugszom. M\u00e1r nem s\u00edrok. Megk\u00f6nnyeb\u00fcltem. Valami kij\u00f6tt bel\u0151lem biztosan. J\u00f3l esett. De az\u00e9rt most kicsit r\u00e1m \u00fclt a szomor\u00fas\u00e1g, majd csak j\u00f6n valaki aki elkergeti.....<\/p>
Nem akarok t\u00f6bbet harcolni. Elf\u00e1radtam.<\/p>
Boldogan akarok \u00e9lni v\u00e9gre.
<\/p>","type":"rich"}