Így van. Nem vagyok jól. Valami nem stimmel. Vagyis tudom mi. Beteg vagyok. Ráz a hideg, fáj a vesém. Igen volt egy-valószínű-vesegyulladásom. Vagy van,vagy múlóban. Nem tudom.
Szilveszter óta nem írtam.
Január elején volt egy egyéjszakás kalandom és másnaptól elkezdődött a kálváriám. Nem vagyok rá büszke. Ez van. Esendő, vágyódó nő vagyok. Ezen nincs mit szépíteni. Nem szaporítom a szót, khívtuk az ügyeletet, 40 fokos láz, antibiotikum kúra. Szenvedtem. Ráadásul rászorultam a nagynénémre, aki egy antinő, anyai érzések nélkül. Így még rosszabb egy betegség amikor nem azt a törődést kapod, ami jólesne. Tegnap is itt sírtam, hogy ráz a hideg és fáj picit a derekam, erre ő nem lehet semmi bajom, annak a gyógyszernek hatnia kellett. Estére hőemelkedésem lett. Reggel viszont semmi. El kell mennem az orvoshoz, ha ellátnak. Már nem hallgatok senkire. Negatív volt legutóbb a vizelet vizsgálat, akkor mi a fene lehet ez??? Már néha azt se tudom,mit érzek. Olyan ritkán vagyok beteg, ilyen komoly meg…..áhh. Most először féltem magam. Kedvem is olyan rossz, semmit nem akarok csinálni, olyan rossz ez a hideg, szinte egész nap a lakásban vagyok. Én nem vagyok ilyen. Össze kell szedni magam!!!!! De most nem könnyű.Most megint azt érzem nagyon egyedül vagyok. Remélem a következő bejegyzésem már pozitívabb lesz és arról számolhatok be, hogy jól vagyok, újra a régiandi.